A "Villamosenergia-termelési technológiák jellemzői" címmel megjelent az Egyesület új kiadványa, amely az év elején kiadott sorozat kiegészítéseként a különböző villamosenergia-termelési technológiák összehasonlítását lehetővé tévő adatokat tartalmaz. Valamennyi adat nyilvánosan hozzáférhető forrásból származik és a kiadványban minden esetben a forrás is fel van tüntetve. A könyv összesen 54 villamosenergia-termelési technológiát jellemez.
Az adatok az alábbi 12 szempont szerint teszik lehetővé az egyes technológiák összehasonlitását:
A kiadványt az energetikai témákkal foglalkozó döntéshozók, döntéselőkészitők valamint az energetikai fejlesztési területén dolgozók számára készült, de hasznos információkat találhatnak benne az energiaellátás iránt érdeklődők is.
A kiadvány korlátozott példányszámban az Egyesületben rendelkezésre áll.
2005. április
A Magyar Atomfórum Egyesület a hazai villamosenergia-ellátás
jövőképéről kiadványsorozatot jelentetett meg, ismertetve a különböző
energiaforrások előnyeit, hátrányait és kockázatait. A kiadványsorozat célja az
érdemi és tárgyszerű párbeszéd kialakítása a tények és érvek összevetésével.
Az Egyesület nem tartotta feladatának, hogy energiapolitikai javaslatokat
dolgozzon ki, vagy ilyen ajánlásokat tegyen. A kiadványsorozat
megjelentetésével hozzá akar járulni, ahhoz, hogy a villamosenergia-ellátásról
érdemi és tárgyszerű párbeszéd alakuljon ki, amelyben a tények és érvek
összevetése dominál. Ennek eredményeként – remélhetőleg –
kikristályosodik egy olyan szakmai és társadalmi érv- és értékrendszer, amelyre
támaszkodva egy tudatos energiapolitika kialakítható.
Külön kötetek foglalkoznak a szóba jöhető változatok bemutatásával, a különböző
energiaforrások előnyeinek, hátrányainak és kockázatainak ismertetésével.
Amennyire lehetséges volt az egyes részek kitérnek a technológiához kapcsolódó
társadalmi, közgazdasági, jogi környezet kérdéseire is. A sorozat keretében az
alábbi témakörök feldolgozására került sor:
A kiadványt a sajtó munkatársainak háttérbeszélgetés keretében mutattuk be a Magyar Sajtó Házában, 2005. április 27-én.
2005. április
Az elmúlt évtizedek rohamos ipari, technikai fejlodése
óhatatlanul az energiaigény megnövekedését eredményezte. Az utóbbi 100 évben az
energiaigény közel húszszorosára emelkedett.
Bár egyre többen megértették az energiatakarékosság szükségességét és jelentos
erofeszítéseket is tettek, (pl. jobb hoszigetelésu épületek kialakítása,
energiatakarékosabb gépek üzemeltetése, stb.) a termelés, illetve a fogyasztás
rohamos növekedése újabb és újabb eroforrások bevonását igényli.
A fosszilis futoanyagok felhasználása nagymennyiségu széndioxid kibocsátásával
jár. E mellett a szén égetésével számtalan környezetünket szennyezo anyag
(szénmonoxid, kén és nitrogén vegyületek, pernye) kerül a légtérbe, melynek
következményei riasztónak tunnek.
Az alternatív energiaforrások nagymértéku hasznosítása még gyerekcipoben jár.
Az eddig ismert technikákkal helyi igényeket részben vagy egészben ki lehet
ugyan elégíteni, de mindez az öszszes energiaigényt figyelembe véve nagyon
kismértéku. Nagyobb kapacitások esetén nem egyszer kiderült, hogy a teljesen
"tisztának" tuno energiaforrás is befolyásolja a környezetet. (Nagykiterjedésu
széleromu telepeknél például megritkultak vagy eltuntek a madarak, ami magával
hozta a rágcsálók nagyfokú elszaporodását.)
Természetesen törekedni kell a "tisztább" energiaforrások felkutatására,
fejlesztésére, de be kell látnunk, hogy a civilizációval járó igények
kielégítéséhez napjainkban szükség van az atomenergiára is.
A láthatatlan, sot egyéb szerveinkkel sem érzékelheto sugárzással szemben
viszont természetes az emberiség egy részének aggodalma, félelme. Mindezt
megalapozták a radioaktív sugárzások alkalmazásával, illetve az atomreaktorok
üzemeltetésével kapcsolatos balesetek is, amelyeket a kisebb technikai
hiányosságok mellett elsosorban a kello szaktudás hiánya, illetve
figyelmetlenség okozott.
Könnyu belátni, hogy minden, pl. az elektromos áram használata, a közlekedés, a
permetezo szerek, vegyi gyárak és természetesen az atomeromuvek is, mind-mind
bizonyos mértéku kockázatot is jelentenek.
Ezt tudva - és az ésszeruség határán belül mindent megtéve a kockázat
csökkentésére - el kell döntenünk, vállaljuk-e ezt a kockázatot, vagy lemondunk
az igénybevétel által nyújtott számtalan civilizációs elonyrol. A döntésnek
természetesen kollektívnak kell lenni, mivel egy-egy ember összességében csak
igen kis mértékben befolyásolná az eredményt. Amit viszont mindenképpen
célszeru megtenni, az a kollektív energiatakarékosság, hogy ezzel jobban
hozzájáruljunk környezetünk elszennyezodésének csökkentéséhez.
A kiadványban szeretnénk ismertetni az üzemelo atomeromuvek által kibocsátott
radioaktív izotópok környezeti hatását. A reális értékeléshez az alapfogalmak
ismertetése mellett elengedhetetlen az egyéb forrásokból származó sugárterhelés
mértékének, illetve a sugárzások egészségügyi kockázatának áttekintése is.