Hirek

Növekedett az atomenergia versenyképessége

2005. október

Az OECD Atomenergia Ügynöksége (NEA) és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közös tanulmányában azt mutatta ki, hogy az atomenergia versenyképessége az utóbbi hét évben tovább javult. A tanulmány 22 ország adatait elemezte, és a vizsgálat 130 erőművet foglal magába, amelyek építése 2010-15 között várható. Ezek között szerepelnek szén és gáztüzelésű erőművek, vízerőművek, atomerőművek és szél, illetve naperőművek. Olyan műszaki megoldásokat elemeztek, amelyek már vagy most is rendelkezésre állnak, vagy az elkövetkező tíz évben megvalósulhatnak. A tanulmányban azt a számítási módszert követték, amelyet már a megelőző hat korábbi hasonló vizsgálatban is alkalmaztak. Az elvégezett számítások szerint a vizsgálatban szereplő 13 atomerőmű építési költsége Csehországban a legalacsonyabb kb. 1000 US$/kWe és Japánban a legmagasabb kb. 2500 US$/kWe. Mind a széntüzelésű, mind a gáz és vízerőművek építési költsége ebbe az 1000-1500 dollár/kWe sávba esik. Ez azt jelenti, hogy az atomerőművek a kisebb fűtőanyag költségek miatt kedvező gazdasági pozíciót foglalnak el.
A számok meggyőzően mutatják az atomerőmű előnyét. Például 5%-os kamat mellett az 1kWh villamos energia költsége az alábbiak szerint alakul:

Típus	1 kWh villamos energia költsége (EUR c) 5% kamat
Atomerőmű	2-4
Szénerőmű	3-5
Gázerőmű	4-6
Szélerőmű	8

Bizonyára a döntéshozók és a potenciális befektetők a költségek mellett olyan fontos tényezőket is mérlegelnek majd, mint az energiaellátás biztonsága vagy a környezet megóvása. Ez hatással lehet a szén és gáz árakra is. Mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból az atomenergia kedvező tulajdonságokkal rendelkezik és költség hatékony megoldást kínál a biztonságos villamosenergia-ellátásra. A vizsgálat arra következtetésre jut, hogy „… globálisan nézve valamennyi hatékonyan működő technológia számára megfelelő tér és lehetőség van a villamosenergia-termelésben való részvételre”. (FORATOM – WNA)

Az EU Parlament előtt a nukleáris létesítmények leszerelése

2005. április

Rebecca Harms a németországi Zöld Párt európai parlamenti képviselője egy jelentésen dolgozik, amely az atomerőművek leszerelésére létrehozott pénzügyi alapokkal foglalkozik. A jelentésnek az adja aktualitását, hogy az Európa Tanács és az Európai Parlament napirendjén szerepel a villamosenergia piac belső piaci szabályozása. Az Európai Parlament többször hangsúlyozta, hogy az atomerőművek leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére létrehozott pénzügyi alapnak, ha nem megfelelően kezelik, versenytorzító hatása lehet.
A német képviselőnő a jelentést hivatalosan májusban terjeszti EU Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) elé. A FORATOM ismeretei szerint a jelentés öt témakört tárgyal:

A nukleáris létesítmények műszaki élettartama
A leszerelés finanszírozásának közös európai modellje a negatív következmények elkerülése érdekében
Biztonsági követelmények
A tagországok által nyilvánosságra hozott számadatok összehasonlíthatósága
A leszerelés pénzügyi fedezetének biztosítását szolgáló intézkedések

(FORATOM)

Herczog Edit európai parlamenti képviselő az energiaügyekről

2005. április

2005 tavaszán két jelentős kérdésben is új szabályozást fogad el az Európai Parlament Energiaügyi Bizottsága. Az egyik szabályzat az energia végfelhasználási hatékonyságát igyekszik termelői, szolgáltatói és fogyasztói szinten javítani, a másik az energiaellátásunk biztonságát hivatott fokozni. – olvasható a képviselő Hírlevelében.

A cikk következtetése az, hogy Magyarországnak két ok miatt is jelentős érdeke fűződik mindkét jogszabályhoz: egyrészt mert fokozottan a külföldi forrásokra vagyunk utalva; másrészt, pedig országunkban jelentős, EU-s finanszírozásra is jogosult energiaszállító infrastruktúra- beruházásokra van szükség.

Az EU 7. kutatási keretprogramjának finanszírozása

2005. április

Az Európai Bizottság áprilisban előterjesztette a 7. kutatási keretprogram pénzügyi alapjairól szóló javaslatát. Az atomenergiával kapcsolatos kutatások külön egy EURATOM programban szerepelnek. Míg a nem nukleáris rész az EU következő teljes költségvetési ciklusára szól (2007-2013), addig az atomenergiára vonatkozó program egyelőre csak négyéves (2007-2011). A javasolt támogatási összegek és a 6. keretprogramban szereplő adatok a következők:

	6 keretprogram (Milliárd €)	7 keretprogram (Milliárd €)	7 és 6 keretprogramok aránya
Nem nukleáris	16.270	48.810	3.000
Euratom	1.230	3.103	2.523
Fúzió	0.750	2.167	2.889
Maghasadás	0.190	0.395	2.079
Joint Research Centre	0.290	0.541	1.866
Összesen:	17.500	51.913	2.966

Megjegyzés: a nem nukleáris rész is csak a négy évre számított arányos részt mutatja az összehasonlíthatóság érdekében

Egyrészt örülhetünk annak, hogy a terv a maghasadással kapcsolatos kutatásokra és fejlesztésekre többletforrásokat tartalmaz, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy itt a növekedés üteme elmarad a többi témacsoporttól. Igaz a jelenlegi formában ez még csak egy javaslat, amelyet az EU költésvetésének elfogadásakor véglegesítenek

(FORATOM)

Direktíva-tervezet a radioaktív anyagok szállításáról

2005. április

A korábbi EU szabályozás (92/3/ Euratom) helyett egy új direktívára tett az Európai Bizottság javaslatot a radioaktív anyagok és kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről. A javasolt szöveggel kapcsolatban a FORATOM állásfoglalást készített és számos konzultációt folytatott az Európai Parlament valamint a Bizottság képviselőivel, amelyek során ismertette a nukleáris ipar véleményét.

Az európai nukleáris ipar üdvözli azt az erőfeszítést, hogy a jelenlegi szabályozást jobban érthető és egyszerűbb előírások váltsák fel, ugyanakkor rámutat, hogy néhány fontos kérdést még meg kell válaszolni. Ide tartoznak, például, az újrafeldolgozásra szánt kiégett fűtőelemek bevonása a szabályozásba, a tranzit országok kérdése és a javasolt eljárásrend gyakorlati alkalmazása.

A javaslatot számos kritika értheti az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (ECOSOC) részéről is, noha a Bizottság még hivatalosan csak ezután foglal állást. Várható, hogy az Európai Bizottság átdolgozza a javaslatot, és azt megváltozott formában terjeszti majd az Európai Parlament elé véleményezésre és az Európai Tanács elé jóváhagyásra. A FORATOM állásfoglalás teljes szövege a www.foratom.org internet címen megtalálható.

(FORATOM)

A nukleáris ipar véleménye a nukleáris létesítmények biztonságáról

2005. április

Az Európai Unióban az utóbbi időben sok vita folyt arról, hogyan kezeljék az atomerőművek biztonságát. Egyrészt, a klímaváltozási kötelezettségek és a megbízható energiaellátás miatt az atomenergia nem zárható ki eleve a szóba jöhető technológiák közül, másrészt néhány tagország politikai megfontolások alapján nem támogatja az atomenergiát. A szabályozási törekvések úgy tűnik jelentősen lelassultak, de a munka folytatódik. Ezért a FORATOM egy rövid dokumentumban összegezte az európai nukleáris ipar véleményét a kérdésről.

A dokumentum megállapítja, hogy a nemzetközi szervezetek közreműködésének, az átfogó nemzetközi egyezményeknek valamint a nemzeti nukleáris hatóságok magas színvonalú munkájának köszönhetően Európában a nukleáris létesítmények biztonságosan működnek. Az atomenergia ipar véleménye a nukleáris biztonsággal kapcsolatos munkákban és kezdeményezésekben az alábbiakat célszerű szem előtt tartani:

A nukleáris biztonságra vonatkozó jövőbeli közös keretek bármilyen formájának a kiszámíthatóságot és a hatékonyságot kell növelni és elő kell segítenie a nemzeti engedélyezési követelmények harmonizációját,
A nemzeti nukleáris biztonsági hatóságok jelenlegi törvényszerinti szerepét meg kell őrizni, és ösztönözni kell a közöttük lévő együttműködést (pl. WENRA).
A biztonságért elsősorban a létesítmény üzemeltetője a felelős, akit a nemzeti nukleáris biztonsági hatóság felügyel.
A létesítmények ellenőrzését és vizsgálatát csak a nemzeti nukleáris hatóságok jól felkészült és tapasztalt szakemberei végezhetik,
A szabványok és előírások jelenleg is folyó nemzetközi harmonizációja üdvözlendő, figyelembe véve, hogy a nemzeti szabályozásnak és gyakorlatnak mindig összhangban kell lenni a nemzetközi irányelvekkel. A harmonizáció során az ésszerűsítésekre kell törekedni, és ezáltal a nemzetközi információ cserét valamint az együttműködést elősegítő légkört kell teremteni a tagországok közöttAz EU Parlament előtt a nukleáris létesítmények leszerelése.

Az állásfoglalás végül megerősíti, hogy az atomiparnak fontos szerepe van a harmonizációban és ezért kész a párbeszédre valamennyi lehetséges érdekelttel.

(FORATOM)

A német szélerőmű-hálózatnak alaperőműre van szüksége

2005. április

2003-ban Németország volt a világelső a szélenergia hasznosítása terén, ami a törvényi rendelkezéseknek köszönhető. Szélenergiából összesen 14 350 MWe villamos energiát állítottak elő, amelynek közel fele az országnak az E.ON áramszolgáltatóhoz tartozó részére volt rákapcsolva Dániától Ausztriáig. Egy E.ON-tól származó jelentés elemezte az ezzel járó üzemviteli kihívásokat. 2003-ban mintegy 18,6 milliárd kWh villamos energiát tápláltak be szélturbinákból, amely hozzávetőleg 4%-a az országban termelt teljes villamosenergia-mennyiségnek (szemben az atomerőművekből származó 28%-kal). Erre a távvezeték-hálózat üzemeltetői átlag 9 eurócent/kWh-t fizettek ki, ami több mint kétszeresen a normál költségnek. Az E.ON területén 2003 folyamán a maximális szélenergia-betáplálás 80%-a volt a beépített kapacitásnak, az átlagos betáplálás 16,4%-át tette ki az átlagos kapacitásnak, és az év több mint felében 11%-át sem érte el a kapacitásnak. Amikor a villamosenergia-szükséglet rendkívül nagy volt a téli hideg vagy a nyári hőség miatt, a szél nem sokat tudott segíteni. Ezenkívül a szélturbinákból betáplált energia mennyisége gyorsan változhat, ami azzal jár, hogy gyorsan tartalékforrásokat kell a hálózatra kapcsolni, amelynek a szélenergia-kapacitás több mint 80%-ára kell rúgnia.
A teljesítményigény alakulásának a hagyományos vezérelhető villamosenergia-termelő kapacitásokhoz való igazítása könnyen megvalósítható. A szél esetében azonban az előrejelzés megbízhatatlan, és tekintettel az innen származó bemenet csaknem véletlenszerű jellegére, ellenőrizhetetlen ingadozások lépnek fel az energiatermelési oldalon, amelyek majdnem felét teszik ki a szélkapacitásnak. Ez azt jelenti, hogy a szélkapacitás 60%-áig terjedő tartalékokat kell készenlétben tartani a terheléskiegyenlítés céljára, ezeket kell gyorsan a hálózatra adni, illetve levenni onnan. 2003-ban egyedül az E.ON számára nagyjából 100 millió euró költség merült fel innen, amit a társaságnak díjként kellett fizetnie hagyományos erőművek üzemeltetői részére. Az áramellátás stabilitásának (feszültség és frekvencia tekintetében) garantálása nagy kihívássá lett az E.ON számára emiatt, továbbá a szélenergia-betáplálással összefüggő egyéb műszaki jellegű okokból.
Az egyik további probléma, amely nem csupán Németország területének az E.ON-hoz tartozó részét érinti, a távvezeték-hálózat infrastruktúrája. Az erőművek legnagyobb része annak a helynek a közelében épült, ahol az energiára szükség van. A szélturbináknak azonban a legszelesebb vidékek előnyeit kell kiaknázniuk, és ezek a területek gyakran hiányosan vannak ellátva elektromos távvezetékekkel. Az E.ON azzal a problémával került szembe, hogy 290 km hosszúságú nagyfeszültségű távvezetéket kell építenie 190 millió euró költséggel. Ha a part menti szélturbina-telepek fejlesztése a tervek szerint halad, a költségek sokkal nagyobbak lesznek. Ezen túlmenően problémát jelent az energia nagy távolságokra történő továbbításával járó átviteli veszteség.

(E.ON Wind Report, 2004.)