2005. október
Az OECD Atomenergia Ügynöksége (NEA) és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közös
tanulmányában azt mutatta ki, hogy az atomenergia versenyképessége az utóbbi hét
évben tovább javult. A tanulmány 22 ország adatait elemezte, és a vizsgálat 130
erőművet foglal magába, amelyek építése 2010-15 között várható. Ezek között szerepelnek
szén és gáztüzelésű erőművek, vízerőművek, atomerőművek és szél, illetve naperőművek.
Olyan műszaki megoldásokat elemeztek, amelyek már vagy most is rendelkezésre állnak,
vagy az elkövetkező tíz évben megvalósulhatnak. A tanulmányban azt a számítási módszert
követték, amelyet már a megelőző hat korábbi hasonló vizsgálatban is alkalmaztak.
Az elvégezett számítások szerint a vizsgálatban szereplő 13 atomerőmű építési költsége
Csehországban a legalacsonyabb kb. 1000 US$/kWe és Japánban a legmagasabb kb. 2500
US$/kWe. Mind a széntüzelésű, mind a gáz és vízerőművek építési költsége ebbe az
1000-1500 dollár/kWe sávba esik. Ez azt jelenti, hogy az atomerőművek a kisebb fűtőanyag
költségek miatt kedvező gazdasági pozíciót foglalnak el.
A számok meggyőzően mutatják az atomerőmű előnyét. Például 5%-os kamat mellett az
1kWh villamos energia költsége az alábbiak szerint alakul:
Típus |
1 kWh villamos energia költsége (EUR c) 5% kamat |
---|---|
Atomerőmű | 2-4 |
Szénerőmű | 3-5 |
Gázerőmű | 4-6 |
Szélerőmű | 8 |
Bizonyára a döntéshozók és a potenciális befektetők a költségek mellett olyan fontos tényezőket is mérlegelnek majd, mint az energiaellátás biztonsága vagy a környezet megóvása. Ez hatással lehet a szén és gáz árakra is. Mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból az atomenergia kedvező tulajdonságokkal rendelkezik és költség hatékony megoldást kínál a biztonságos villamosenergia-ellátásra. A vizsgálat arra következtetésre jut, hogy „… globálisan nézve valamennyi hatékonyan működő technológia számára megfelelő tér és lehetőség van a villamosenergia-termelésben való részvételre”. (FORATOM – WNA)
2005. április
Rebecca Harms a németországi Zöld Párt európai parlamenti képviselője egy jelentésen
dolgozik, amely az atomerőművek leszerelésére létrehozott pénzügyi alapokkal foglalkozik.
A jelentésnek az adja aktualitását, hogy az Európa Tanács és az Európai Parlament
napirendjén szerepel a villamosenergia piac belső piaci szabályozása. Az Európai
Parlament többször hangsúlyozta, hogy az atomerőművek leszerelésére és a radioaktív
hulladékok kezelésére létrehozott pénzügyi alapnak, ha nem megfelelően kezelik,
versenytorzító hatása lehet.
A német képviselőnő a jelentést hivatalosan májusban terjeszti EU Parlament Ipari,
Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) elé. A FORATOM ismeretei szerint a jelentés
öt témakört tárgyal:
(FORATOM)
2005. április
2005 tavaszán két jelentős kérdésben is új szabályozást fogad el az Európai Parlament Energiaügyi Bizottsága. Az egyik szabályzat az energia végfelhasználási hatékonyságát igyekszik termelői, szolgáltatói és fogyasztói szinten javítani, a másik az energiaellátásunk biztonságát hivatott fokozni. – olvasható a képviselő Hírlevelében.
A cikk következtetése az, hogy Magyarországnak két ok miatt is jelentős érdeke fűződik mindkét jogszabályhoz: egyrészt mert fokozottan a külföldi forrásokra vagyunk utalva; másrészt, pedig országunkban jelentős, EU-s finanszírozásra is jogosult energiaszállító infrastruktúra- beruházásokra van szükség.
2005. április
Az Európai Bizottság áprilisban előterjesztette a 7. kutatási keretprogram pénzügyi alapjairól szóló javaslatát. Az atomenergiával kapcsolatos kutatások külön egy EURATOM programban szerepelnek. Míg a nem nukleáris rész az EU következő teljes költségvetési ciklusára szól (2007-2013), addig az atomenergiára vonatkozó program egyelőre csak négyéves (2007-2011). A javasolt támogatási összegek és a 6. keretprogramban szereplő adatok a következők:
6 keretprogram (Milliárd €) | 7 keretprogram (Milliárd €) | 7 és 6 keretprogramok aránya | |
---|---|---|---|
Nem nukleáris | 16.270 | 48.810 | 3.000 |
Euratom | 1.230 | 3.103 | 2.523 |
Fúzió | 0.750 | 2.167 | 2.889 |
Maghasadás | 0.190 | 0.395 | 2.079 |
Joint Research Centre | 0.290 | 0.541 | 1.866 |
Összesen: | 17.500 | 51.913 | 2.966 |
Megjegyzés: a nem nukleáris rész is csak a négy évre számított arányos részt mutatja az összehasonlíthatóság érdekében
Egyrészt örülhetünk annak, hogy a terv a maghasadással kapcsolatos kutatásokra és fejlesztésekre többletforrásokat tartalmaz, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy itt a növekedés üteme elmarad a többi témacsoporttól. Igaz a jelenlegi formában ez még csak egy javaslat, amelyet az EU költésvetésének elfogadásakor véglegesítenek
(FORATOM)
2005. április
A korábbi EU szabályozás (92/3/ Euratom) helyett egy új direktívára tett az Európai Bizottság javaslatot a radioaktív anyagok és kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről. A javasolt szöveggel kapcsolatban a FORATOM állásfoglalást készített és számos konzultációt folytatott az Európai Parlament valamint a Bizottság képviselőivel, amelyek során ismertette a nukleáris ipar véleményét.
Az európai nukleáris ipar üdvözli azt az erőfeszítést, hogy a jelenlegi szabályozást jobban érthető és egyszerűbb előírások váltsák fel, ugyanakkor rámutat, hogy néhány fontos kérdést még meg kell válaszolni. Ide tartoznak, például, az újrafeldolgozásra szánt kiégett fűtőelemek bevonása a szabályozásba, a tranzit országok kérdése és a javasolt eljárásrend gyakorlati alkalmazása.
A javaslatot számos kritika értheti az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (ECOSOC) részéről is, noha a Bizottság még hivatalosan csak ezután foglal állást. Várható, hogy az Európai Bizottság átdolgozza a javaslatot, és azt megváltozott formában terjeszti majd az Európai Parlament elé véleményezésre és az Európai Tanács elé jóváhagyásra. A FORATOM állásfoglalás teljes szövege a www.foratom.org internet címen megtalálható.
(FORATOM)
2005. április
Az Európai Unióban az utóbbi időben sok vita folyt arról, hogyan kezeljék az atomerőművek biztonságát. Egyrészt, a klímaváltozási kötelezettségek és a megbízható energiaellátás miatt az atomenergia nem zárható ki eleve a szóba jöhető technológiák közül, másrészt néhány tagország politikai megfontolások alapján nem támogatja az atomenergiát. A szabályozási törekvések úgy tűnik jelentősen lelassultak, de a munka folytatódik. Ezért a FORATOM egy rövid dokumentumban összegezte az európai nukleáris ipar véleményét a kérdésről.
A dokumentum megállapítja, hogy a nemzetközi szervezetek közreműködésének, az átfogó
nemzetközi egyezményeknek valamint a nemzeti nukleáris hatóságok magas színvonalú
munkájának köszönhetően Európában a nukleáris létesítmények biztonságosan működnek.
Az atomenergia ipar véleménye a nukleáris biztonsággal kapcsolatos munkákban és
kezdeményezésekben az alábbiakat célszerű szem előtt tartani:
Az állásfoglalás végül megerősíti, hogy az atomiparnak fontos szerepe van a harmonizációban és ezért kész a párbeszédre valamennyi lehetséges érdekelttel.
(FORATOM)
2005. április
2003-ban Németország volt a világelső a szélenergia hasznosítása terén, ami a törvényi
rendelkezéseknek köszönhető. Szélenergiából összesen 14 350 MWe villamos energiát
állítottak elő, amelynek közel fele az országnak az E.ON áramszolgáltatóhoz tartozó
részére volt rákapcsolva Dániától Ausztriáig. Egy E.ON-tól származó jelentés elemezte
az ezzel járó üzemviteli kihívásokat. 2003-ban mintegy 18,6 milliárd kWh villamos
energiát tápláltak be szélturbinákból, amely hozzávetőleg 4%-a az országban termelt
teljes villamosenergia-mennyiségnek (szemben az atomerőművekből származó 28%-kal).
Erre a távvezeték-hálózat üzemeltetői átlag 9 eurócent/kWh-t fizettek ki, ami több
mint kétszeresen a normál költségnek. Az E.ON területén 2003 folyamán a maximális
szélenergia-betáplálás 80%-a volt a beépített kapacitásnak, az átlagos betáplálás
16,4%-át tette ki az átlagos kapacitásnak, és az év több mint felében 11%-át sem
érte el a kapacitásnak. Amikor a villamosenergia-szükséglet rendkívül nagy volt
a téli hideg vagy a nyári hőség miatt, a szél nem sokat tudott segíteni. Ezenkívül
a szélturbinákból betáplált energia mennyisége gyorsan változhat, ami azzal jár,
hogy gyorsan tartalékforrásokat kell a hálózatra kapcsolni, amelynek a szélenergia-kapacitás
több mint 80%-ára kell rúgnia.
A teljesítményigény alakulásának a hagyományos vezérelhető villamosenergia-termelő
kapacitásokhoz való igazítása könnyen megvalósítható. A szél esetében azonban az
előrejelzés megbízhatatlan, és tekintettel az innen származó bemenet csaknem véletlenszerű
jellegére, ellenőrizhetetlen ingadozások lépnek fel az energiatermelési oldalon,
amelyek majdnem felét teszik ki a szélkapacitásnak. Ez azt jelenti, hogy a szélkapacitás
60%-áig terjedő tartalékokat kell készenlétben tartani a terheléskiegyenlítés céljára,
ezeket kell gyorsan a hálózatra adni, illetve levenni onnan. 2003-ban egyedül az
E.ON számára nagyjából 100 millió euró költség merült fel innen, amit a társaságnak
díjként kellett fizetnie hagyományos erőművek üzemeltetői részére. Az áramellátás
stabilitásának (feszültség és frekvencia tekintetében) garantálása nagy kihívássá
lett az E.ON számára emiatt, továbbá a szélenergia-betáplálással összefüggő egyéb
műszaki jellegű okokból.
Az egyik további probléma, amely nem csupán Németország területének az E.ON-hoz
tartozó részét érinti, a távvezeték-hálózat infrastruktúrája. Az erőművek legnagyobb
része annak a helynek a közelében épült, ahol az energiára szükség van. A szélturbináknak
azonban a legszelesebb vidékek előnyeit kell kiaknázniuk, és ezek a területek gyakran
hiányosan vannak ellátva elektromos távvezetékekkel. Az E.ON azzal a problémával
került szembe, hogy 290 km hosszúságú nagyfeszültségű távvezetéket kell építenie
190 millió euró költséggel. Ha a part menti szélturbina-telepek fejlesztése a tervek
szerint halad, a költségek sokkal nagyobbak lesznek. Ezen túlmenően problémát jelent
az energia nagy távolságokra történő továbbításával járó átviteli veszteség.
(E.ON Wind Report, 2004.)