Kis enciklopédia

---

Az alábbi kis összeállítást Vinnai István a Nukleáris Újságíró Akadémia részére készitette és a Szakújságírók Egyesülete bocsátotta rendelkezésünkre. Itt megtalálhatók az atomenergetikában, illetve a róla szóló hírekben leggyakrabban szereplô szakkifejezések rövid meghatározásai a teljesség (irreális) igénye nélkül. Menet közben kiderült, hogy a szakkifejezések ürügyén talán hasznos bizonyos magfizikai, atomtechnikai fogalmak dióhéjban való ismertetése is. Ez indokolja az esetleg fellengzôsnek tunô "enciklopédia" cím használatát. A szótárban csak néhány esetben, kivételképpen szerepelnek kereszthivatkozások. Az olvasóktól kapott észrevételel alapján szeretnénk a szakkifejezések jegyzékét bőviteni, ezért minden visszajelzés örömmel veszünk.

A B D E F G H I J K L M N NY Ö P R S SZ T Ü

---

A

Aktív zóna

A reaktornak az a térfogata, amelyben a láncreakció végbemegy.

Alfa-sugárzás

Igen rövid hatótávolságú (levegôben néhány cm-ig eljutó), erôsen ionizáló sugárzás. Tulajdonképp nagy sebességgel repülô hélium atommagok árama.

Atomerômű

Egy vagy több atomreaktor segítségével villamos (ritkábban hô-) energiát termelô üzem.

Átrakógép

Nagy pontosságú, számítógéppel vezérelt berendezés, amellyel az üzemanyag-kazettákat kézi érintés nélkül lehet mozgatni egyik helyrôl a másikra.

B

Becquerel, Bq (ejtsd bekerel)

A radioaktív anyag aktivitását a benne másodpercenként elbomló atomok számával mérjük. Ennek egysége a Becquerel. Egy Bq az aktivitása annak az anyagmennyiségnek, amelyben másodpercenként egy bomlás zajlik le.

Béta-bomlás

Egyes atommagfajták olyan átalakulása, amelynek során a magban egy neutron protonná alakul, egyidejuleg egy elektron keletkezik, mely nagy sebességgel kilép. Egy anyagban lezajló ilyen bomlások sorozatából jön létre a bétasugárzás. A bétabomlás azoknak a magoknak a tipikus bomlásformája, amelyekben túlságosan sok a neutron. A hasadási termékek épp ilyenek, ezért bétabomlók. Innen ered a kiégett futôelemek igen erôs sugárzása.

Béta-sugárzás

Elég rövid (de az alfa-sugárzásénál nagyobb) hatótávolságú sugárzás, nagy sebességgel repülô elektronokból áll. A magok béta-bomlásának eredménye.

Blokkszimulátor

Olyan számítógép alapú berendezés, amelyet az atomerômuvi blokk idôbeli viselkedésének szimulálására használnak. A kezelôszemélyzet kiképzésében és továbbképzésében igen fontos szerepe van.

D

Dekontaminálás, dekontamináció (sugármentesítés)

Radioaktív anyagok eltávolítása elszennyezôdött berendezésekrôl, padlóról, falakról, szerszámokról vagy az emberi test felületérôl a sugárhatás csökkentése céljából.

Dózis

Az elszenvedett sugárzásmennyiség mértéke. Lásd még Effektív dózis!

Dóziskorlát

Adott idôszak vagy adott körülmények között egy személy által elszenvedhetô dózis törvény által megszabott maximális értéke. Például egy "sugaras" munkahelyen dolgozó személy egy év alatt nem kaphat nagyobb dózist, mint 50 mSv.

Dúsítás

Az a bonyolult és energiaigényes folyamat, amelyben a természetes uránban igen kis hányadban (0,7%) jelen lévô 235-ös tömegszámú uránizotóp részarányát megnöveljük. A legtöbb reaktortípus csak dúsított uránnal tud muködni. (A paksi reaktorok friss üzemanyaga 3,6%-ra dúsított.)

E

Effektív dózis

A sugárzás mennyiségének olyan egysége, amely a fizikai sugármennyiségen túl annak biológiai veszélyességét is figyelembe veszi. Egysége a mSv (millisievert, ejtsd: mili-szívert). Használatos még ennek milliomod része a nSv (nanosievert) is.

Egésztest-számláló

Az emberi test által kibocsátott összes gamma- és röntgensugárzás mérésére szolgáló, a környezeti természetes sugárzással szemben jól árnyékolt sugár-zásérzékelô eszköz. A testbe kerülô sugárzó anyagok észlelésére használják. Az atomerômuben a potenciálisan veszélyeztetett dolgozókat rendszeresen ellenôrzik vele.

Elektron

A protonnál és a neutronnál mintegy kétezerszer könnyebb, negatív villamos töltésu részecske. Normál állapotban az atommagban nincs elektron, csak a béta-bomlás folyamatában keletkezik, de azonnal "ki is száguld" a magból (sok ilyen "kiszáguldó" elektron nyalábja a béta-sugárzás).

F

Felezési idô

Az az idô, amely alatt egy radioaktív izotóp mennyisége és így aktivitása is felére csökken a radioaktív bomlási folyamat következtében. Ez egy meghatározott radioaktív izotópra (adott nuklidfajtára) természeti állandó, például a rádium esetében 1620 év. A különbözô radioaktív izotópok felezési ideje a másodperc igen kis tört részétôl milliárd évekig terjedhet.

Foglalkozási sugárterhelés

A dolgozók által munkájuk következtében kapott dózis.

Folyékony hulladékok

A magenergia hasznosításának melléktermékeként keletkezô, nem hasznosítható radioaktív folyadékok.

Fúzió

Lásd Magfúzió

Fűtôelemköteg, kazetta

Az uránpasztillákat tartalmazó fűtôelempálcákat egy közös szerelvénybe, közös tokba (kazettába) fogják össze. Ilyen egységenként kezelik (mozgatják) az üzemanyagot.

G

Gamma-sugárzás

Elektromágneses sugárzás, mint a fény vagy a hôsugárzás is, de azoknál sokkal "keményebb", rövidebb hullámhosszú. Míg a látható fény vagy a röntgensugárzás az atom elektronhéjában lejátszódó folyamatok eredménye, a gamma-sugárzás az atommagban bekövetkezô, ezért nagyobb energiájú folyamatokból származik. A gamma-sugár kibocsátása egy nuklid gerjesztett állapotból alacsonyabb energiaállapotba kerülésének eredménye. A gamma-bomlás tehát minôségi magátalakulással nem jár. (Nem keletkezik másfajta nuklid. Az alfa-bomlás vagy a béta-bomlás eredményeként keletkezett atommag a kiindulási magtól különbözô lesz.)

Genetikus sugárzási hatások

Azok a sugárhatások, amelyek nem a sugárzást szenvedett egyedben, hanem annak utódaiban jelentkezhetnek.

Gray

A sugárdózis mértékegysége. 1 gray dózis esetén a besugárzott anyag minden kg-jában 1 joule sugárzási energia nyelődik el. A sugárterhelés régi mértékegysége a rad, egy gray 100 radnak felel meg.

Gyengített urán

A médiákban gyakran használt, műszakilag értelmetlen kifejezés. Valójában szegényített uránról van szó (lásd ott!).

H

Hasadás

Lásd maghasadás

Hasadási termékek

Az elhasadó nehéz magból keletkezett rendszerint két középnehéz mag.

Hasadó anyagok

Azok az anyagfajták, amelyeknek magjai hasadásra képesek.

I

Ion

Ha az alapállapotban elektromosan semleges atomok elektronjaikból egyet vagy többet elveszítenek (illetve többletelektront "csípnek fel"), pozitív (illetve negatív) ion áll elô. Az ehhez vezetô (pl. ütközési) folyamat az ionizáció.

Ionizáló sugárzás

Olyan sugárzás, amely anyagba hatolva képes abban ionokat létrehozni. Legfontosabb fajtái az alfa-, béta-, gamma-, röntgen- és neutronsugárzás.(A látható fény és az ultraibolya sugárzás nem tartozik ide.)

Izotópok

Egy adott kémiai elem (ez egyértelmuen meghatározza a protonok számát), amely csak az atommagban lévô neutronok számában (és ezáltal tömegében) különbözik. Egy elem természetes elôfordulásban általában izotópjainak keverékébôl áll.

J

Jódprofilaxis

Reaktorbaleset esetén nagy mennyiségu radioaktív jód kerül ki a környezetbe, amely a szervezetbe jutva annak kis részében, a pajzsmirigyben dúsul fel, így helyileg nagy besugárzással fenyeget. Ezért baleset esetén tabletta formájában nagy mennyiségu jódot adagolnak a veszélyeztetett lakosságnak, hogy a szervezet telítôdjön jóddal, és így csökkenjen a pajzsmirigy radioaktív jódfelvétele.

K

Kiégés

Az a folyamat, amikor a reaktor üzemanyagból a nagyszámú hasadás következtében fogy a 235-ös tömegszámú uránizotóp.

Konténment

Nagy nyomásra méretezett olyan acél vagy vasbeton "doboz", amely az egész reaktorblokkot körülveszi, és amely még a reaktor nagy nyomású primer hutôkörének törésekor, a fellépô nagy nyomás ellenére is megakadályozza, hogy radioaktív anyag jusson ki a környezetbe. A VVER-440 (paksi) típusú reaktoroknál ilyen létesítmény nincs, a lokalizációs torony helyettesíti.

Könnyu víz - nehéz víz

Elôbbi a hidrogén legközönségesebb, magjában egyetlen protont tartalmazó változatából felépülô közönséges víz, míg az utóbbiban a hidrogén ún. nehéz hidrogén formájában jelenik meg, amelyben a proton mellett egy vagy két neutron is található (elôbbi a deutérium, utóbbi a trícium). A nehézvíz jóval drágább, de kevésbé nyeli el a neutronokat, mint a közönséges ("könnyu") víz, ezért egyes reaktortípusok (deutériumtartalmú) nehézvízzel muködnek. (Vigyázat! Pakson nincs nehézvíz!).

Kritikus állapot

(Vigyázat! Félreérthetô szóhasználat!) A reaktornak az az állapota, amikor minden hasadásból származó 2-3 neutron közül statisztikus átlagban egy neutron hoz létre új hasadást. Ekkor a hasadások száma és ezzel a termelt energia mennyisége is idôben állandó. A reaktor "sima", folyamatos energiatermelés közben végig "kritikus" állapotban van.

L

Lassú neutron - gyors neutron

A hasadási folyamatban gyors neutronok keletkeznek. Ahhoz, hogy jobb hatásfokkal tudjanak új hasadásokat létrehozni, le kell ôket lassítani. Ezt a lassítást a moderátorban való ütközések segítségével valósítjuk meg. (A paksi reaktorokban a moderátor közönséges víz.) Ne keverjük össze a neutronlassítás és a neutronelnyelés feladatát! Az utóbbit végzi a bór, bóracél, illetve bóroldat formájában. A moderátor pedig nem arra kell, mint azt talán etimológiai asszociációk alapján szeretik írni, mondani (vö. "moderáld magad!"), hogy megfékezze a láncreakciót! Drámaian hangzik, de nem igaz! A moderátor azért kell, mert egyáltalán csak a lelassult neutronok tudják fenntartani a láncreakciót.

Lokalizációs torony

Bizonyos értelemben a konténmentet helyettesítô létesítmény az új generációs VVER-440 típusú blokkoknál (a paksi blokkok ilyenek). Hatalmas térfogatokban vizet tartalmaz, amely a primer köri hutôkör törése esetén a kitörô gôzt lekondenzálja, így megakadályozva a nagy nyomás kialakulását az épületben. Csak rövidebb idôre alakul ki túlnyomás, az is jóval kisebb, mint a lokalizációs torony hatása nélkül lenne, így az üzemi épület megerôsített része e túlnyomással "megbirkózik", tömör marad. Ez azt jelenti, hogy még e súlyos (bár igen kis valószínuségu) baleset esetén sem jut ki radioaktív szennyezés a környezetbe.

M

Magátalakulás

Egy nuklid átalakulása más nukliddá.

Magenergia

Magreakciókban vagy magátalakulásokban felszabadult energia.

Magfúzió (fúzió)

Az energiatermelés egyik lehetséges módja, amelynek során könnyu magok épülnek össze nehezebb magokká, miközben energia szabadul fel. Ilyen folyamat adja a Nap és a hidrogénbomba energiáját is. Földi körülmények között szabályozott energiatermelô fúziós láncreakciót még nem sikerült megvalósítani. Tehát: a megvalósított atomreaktorokban nem fúzió, hanem maghasadás zajlik!

Maghasadás

A nehéz mag szétválása két olyan részre, amelyeknek közel azonos a tömege. E folyamat általában neutronsugárzással, gamma-sugárzással, ritkábban töltött magtöredék kibo-csátásával jár együtt. A maghasadást rendszerint a magba behatoló neutron idézi elô, de na-gyon kis valószínuséggel spontán módon is bekövetkezhet.

Moderátor

A hasadásból származó neutronok lassítására szolgáló anyag az atomreaktorokban. Lásd Lassú neutron - gyors neutron!

Monitor

Olyan készülék, amelynek célja az ionizáló sugárzás vagy radioaktív anyagmennyiség mérése és lehetôleg figyelmeztetés adása akkor, ha ez bizonyos elôre beállított értéknél nagyobbá válik.

N

Nemzetközi Nukleáris Eseményskála

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által bevezetett hétfokozatú skála, amelynek feladata, hogy a médiák és a nagyközönség számára egyértelmubb tájékoztatást tegyen lehetôvé atomerômuben bekövetkezett üzemzavarok vagy balesetek esetén. A skála 3 üzemzavari és 4 baleseti szintet különböztet meg.

• 1. szintu esemény. Még nem üzemzavar, csak rendellenesség, a biztonság védelmében bizonyos hiányosság keletkezik, de ez nem jelent kockázatot sem a személyzetre, sem a lakosságra nézve. (Pakson 27 reaktorév alatt 51 ilyen esemény történt.)
• 2. szintu esemény. Olyan üzemzavar, amelynek már lehetnek biztonsági következményei, de még a személyzet sem kaphat a dóziskorláton felüli sugárterhelést.
• 3. szintu esemény. Súlyos üzemzavar, amelynek során a személyzet sugárterhelése meghaladhatja a dóziskorlátot, de a környezetbe kibocsátott radioaktív anyag mennyisége nagyon csekély.
• 4. szintu esemény. Elsôsorban a létesítményen belüli hatású baleset, a részleges zónaolvadás következménye. A legjobban veszélyeztetett személy néhány mSv sugárterhelést kaphat. A közelben élô emberekben nem, de a személyzet egy kis részénél akut egészségi hatások jelentkezhetnek.
• 5. szintu esemény. A telephelyen kívül is kockázattal járó baleset, a reaktorzóna nagyfokú olvadása miatt kiszabaduló radioaktív anyagok már veszélyeztethetik a lakosságot is. A baleset-elhárítási tervek részleges végrehajtása szükséges.
• 6. szintu esemény. Súlyos baleset, amelynek során a radioaktív anyagok kibocsátása olyan nagy mértéku, hogy a súlyos egészségügyi hatások megelôzésére a helyi baleset-elhárítási tervek teljes köru végrehajtása szükséges.
• 7. szintu esemény. Nagyon súlyos baleset, amelynek során a reaktortartályban lévô radioaktív anyagok nagy része kijut a környezetbe, a korai sugársérülés veszélye fenn-áll az atomerômuben és annak közvetlen környezetében, a késôi egészségügyi hatások akár az országhatáron túl is jelentkezhetnek. (A csernobili balesetet ebbe az osztályba sorolták.)

Neutron

A protonnal közel megegyezô (durván 1 ezrelékkel nagyobb) tömegu, villamos töltéssel nem rendelkezô részecske, az atommagnak a proton mellett másik alkotórésze.

Nukleáris biztonságvédelem

Intézkedések az emberek és vagyontárgyak védelmére az ionizáló sugárzás, a radioaktív szennyezôdés káros hatásaival szemben.

Nukleáris láncreakció

Olyan reakciósorozat, amelyben az egyes reakciók teremtik meg a további reakciók feltételeit. Az atomenergia termelésében döntô jelentôségu a hasadási láncreakció, amelynél a hasadásban keletkezô neutronok hoznak létre további hasadásokat.

Nukleáris üzemanyag

Hasadási láncreakció elôállítására alkalmas anyag (rendszerint urán), amelyet ezért megfelelô muszaki kialakítással atomreaktorok töltetéül használunk.

Nuklid

Meghatározott proton- és neutronszámmal jellemzett mag neve. Nem más, mint egy kémiai elem egy meghatározott izotópjának a magja.

NY

Nyomottvizes reaktor

Olyan reaktor, amelynek a primer köri hutôközege akkora nyomás alatt van, hogy abban a magas hômérséklet ellenére (Pakson ~ 300 °C) nem forr a víz.

Ö

Önfenntartó nukleáris láncreakció

Olyan nukleáris láncreakció, amelyben egy reakció által kiváltott újabb reakciók száma átlagosan eggyel egyenlô. Így a folyamat önmagát fenn-tartja. Az atomenergetika szempontjából döntô fontosságú az önfenntartó hasadási láncreakció.

P

Primer kör

A reaktor és a hozzá csatlakozó hutôhurkok közös neve. A benne lévô közeg általában erôsen radioaktív, kikerülésének megakadályozása alapvetô muszaki feladat.

Proton

Stabil elemi részecske, az atommag egyik alkotórésze. Elektromos töltése +1,602 19x10^-19 coulomb. (másképpen: 0,0000000000000000001602 coulomb), és nyugalmi tömege 1,672 65x10^-24 g ("hétköznapi" írásmóddal: 0,000000000000000000000001672 gramm). Ha valaki gyanakodva nézné e számokat, meg kell mondanunk, hogy értékük nagyobb pontossággal ismert, mint a hatóanyag mennyisége egy átlagos gyógyszertablettában!

R

Rad

A dózis régi mértékegysége. Jelenleg a gray használatos.

Radioaktív anyagok

A bomlásképes atommagokat tartalmazó, ezért folyamatosan sugárzást kibocsátó anyagok. Ezek lehetnek természetes vagy mesterségesen elôállított radioaktív anyagok. Fogyásukat és így intenzitásuk csökkenését a felezési idô jellemzi.

Radioaktív bomlás

Olyan spontán bekövetkezô magátalakulás, amelynek során részecskék vagy gamma-sugárzás lép ki.

Radioaktív forrás

Olyan radioaktív anyag, amely ionizáló sugárzást kibocsátó forrásként szolgál. vö. Sugárforrás.

Radioaktív hulladék

Az atomenergia hasznosításának tovább már nem hasznosítható radioaktív melléktermékei.

Radioaktivitás

Egyes atommagoknak az a tulajdonsága, hogy sugárzás (pontosabban egy-két "ionizáló sugárrészecske") kibocsátása mellett elbomlanak, más atommaggá alakulnak. Egy adott kémiai elem (kálium, vas stb.) atommagjai általában stabil, illetve radioaktív változatban is léteznek a Földön.

Radioaktív szennyezés

Radioaktív anyag olyan anyagban vagy helyen, ahol nem kívánatos.

Reaktor megszaladás

A reaktor teljesítményének igen gyors növekedése a normális üzemi szint fölé (baleseti helyzet).

Röntgensugárzás

Olyan áthatoló elektromágneses sugárzás, amely nehéz atomok elektronhéjának belsô rétegeiben zajló folyamatokból származik és sokkal rövidebb hullámhosszú (azaz nagyobb energiájú), mint a látható fény, amely az elektronhéj legkülsô rétegeiben lezaj-ló folyamatok terméke.

RUSZATOM – Nemzetközi Hálózat

A RUSZATOM – Nemzetközi Hálózat a ROSZATOM kötelékébe tartozó nem kereskedelmi szervezet, amelynek feladata a külföldi regionális központok létrehozása, fejlesztése és irányítása. Jelenleg a hálózathoz 11 regionális központ tartozik, amelyek alapvetően az új üzleti lehetőségek feltárásával és fejlesztésével, az atom atomipar termékeinek és szolgáltatásainak marketing feladataival valamint a ROSZATOM külföldi projektjeit érintő kommunikációs tevékenységgel foglalkoznak. Ezek a központok látják el a ROSZATOM szervezetéhez tartozó vállalatok külgazdasági tevékenységének koordinációját is.

S

Sokszorozási tényezô, (k)

Az a szám, amely megmutatja, hogy egy adott pillanatban lezajló hasadásból származó neutronok a következô generációban hányszor több (kevesebb) hasadást hoznak létre. Ha k=1, a hasadások száma idôben állandó, az energiatermelés egyenletes (kritikus állapot). Ha k kisebb mint 1, a hasadások száma egyre csökken, majd a láncreakció leáll (szubkritikus állapot). Ha k nagyobb mint 1, a hasadások száma, és ezzel a reaktor teljesítménye nô (szuperkritikus állapot).

Sugárbaleset

A radioaktív anyagok felhasználásával vagy az ionizáló sugárforrások alkal-mazásával kapcsolatos rendkívüli esemény, amelynek során az üzemviteli személyzet vagy a környezetben tartózkodó más személyek dóziskorláton felüli sugárterhelést kaptak vagy a dóziskorlát túllépését elôidézô mértékben szennyezôdtek radioaktív anyaggal.

Sugárbetegség

Az egész testet vagy annak nagyobb részét érô túlzott besugárzás miatti megbetegedés.

Sugárfertôzés

A médiák által kitalált, teljesen értelmetlen kifejezés. A sugárzás hatásainál a fertôzés semmiféle közvetlen szerepet nem játszik. Ehelyett - a tényhelyzetnek megfelelôen - írhatjuk: "sugárszennyezôdés vagy (radioaktív) sugárzás érte" vagy "nagy sugárdózist kapott" vagy "elszennyezôdött radioaktív anyaggal".

Sugárforrás

Ionizáló sugárzást kibocsátó vagy ennek kibocsátására képes készülék vagy anyag.

Sugárszennyezés

Lásd Radioaktív szennyezés

Sugárterhelés

Amikor az ionizáló sugárzás kölcsönhatásba lép az emberi testtel, akkor átadja energiáját a szöveteknek. A szervezetet ért sugárzás dózisát nevezzük sugárterhelésnek, melynek mértékegysége a gray (Gy).

Sugárvédelem, radiológiai védelem

Az ionizáló sugárzás emberre gyakorolt káros hatásainak korlátozásával kapcsolatos intézkedések, például az ilyen sugárzások embert érô menyyiségének és a radionuklidok inkorporálásának (testbe jutásának) korlátozása, és a fentiek bármelyikébôl eredô fizikai károsodások megelôzô korlátozása.

SZ

Szabályozó rúd

Neutronelnyelô anyagot, rendszerint bórt tartalmazó rúd (a paksi reaktoroknál kazetta), amelyet a reaktor aktív zónájába erôsebben vagy kevésbé betolva változtathatjuk a neutronok és ezzel a hasadások számát, így a reaktor által termelt energia mennyiségét.

Szegényített urán

A természetes urán dúsításakor a dúsított urán mellett, amely a 235-ös tömegszámú izotópot nagyobb arányban tartalmazza, mint a természetes urán, keletkezik szegényített urán is, amely a 235-ös tömegszámú uránizotópot a természetes uránnál kisebb arányban tartalmazza. Ez atomenergetikai célokra nem használatos, az urán nagy fajsúlya miatt (nehezebb, mint az ólom) azonban igen nagy átütô ereju lövedékek készíthetôk belôle. Feltehetôleg ilyen lövedékeket használtak az amerikaiak a jugoszláv háborúban. Ez a lövedék az uránnak semmilyen nukleáris tulajdonságát nem használja ki, csupán (adott méretben) nagyobb tömegét.

Szilárdítás

Folyadék halmazállapotú radioaktív hulladékok átalakítása száraz, stabil, szilárd halmazállapotú anyaggá bepárlás, majd szilárd anyagba való beágyazás útján.

Szomatikus sugárzási hatás

Olyan sugárzási hatás, amely egy sugárzásnak kitett egyed élettartama alatt jelenik meg.

T

Természetes háttérsugárzás

A természetben mindenütt jelen lévô, emberi tevékenységtôl független ionizáló sugárzás.

Természetes radioaktivitás

A természetben elôforduló nuklidok radioaktivitása.

Természetes urán

A természetben elôforduló izotóp-összetételu urán. Döntô többsége 238-as tömegszámú uránizotóp, és csak 0,7%-ban tartalmazza az atomenergetika szempontjából döntô fontosságú 235-ös tömegszámú uránizotópot.

Tonna olajegyenérték (tonne of oil equivalent – toe)

Egy toe az az energiamennyiség, amely megegyezik egy tonna nyers kőolaj fűtőértékével. Ez természetesen függ attól, hogy az adott kőolajat honnan hozzák a felszínre, ezért a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency – IEA) egzakt számként határozta meg az értéket: 1 toe egyenlő 41,868 GJ energiával.

Ü

Üzemanyag-átrakás

Elhasznált üzemanyag cseréje új üzemanyagra egy reaktorban.